Bár nem értünk egyet minden részletével, leközöljük a következő cikket, mely a www.informed.hu oldalról származik. Az orvostanhallgatók józan ítélőképességére bízzuk, hogy mit fogadnak el és mit nem az alábbiakból (a szerkesztő):

 .

A legtöbb ember mindennapi életben megnyilvánuló intelligenciája, emlékező- és koncentrálóképessége jócskán elmarad attól a teljesítménytől, amelyre az egyén valójában képes lenne. A népesség nagy része ezt maga is érzékeli.

A titok nyitja a reggeli

Az agysejtek kielégítő táplálékellátottsága sok mindent meghatároz: mennyire vagyunk képesek figyelni autóvezetés közben, milyen gyorsan tudunk reagálni, vagy éppen milyen hatékonysággal gépeljük az üzleti leveleket, avagy dolgozunk a számítógép mellett.

Lássuk tehát, miben is rejlik az agysejtek helyes táplálása!

Jegyezzük meg! A reggeli a sikeres nap s a hatékony agyműködés titka. „Minden csepp, minden falat vérévé válik!” - ismerjük a mondást. Nos, napjainkban egyre jobban körvonalazódik, hogy igenis szoros kapcsolat van az evési és ivási szokások, valamint a szellemi teljesítőképesség között!

Tudta? Habár agyunk a teljes testtömegünknek alig 3 százaléka, a táplálékkal felvett energiamennyiségünk 20 százalékát fogyasztja el!

Amerikai és japán tanulmányok kimutatták, hogy akik reggeliznek, lényegesen többet teljesítenek a délelőtti órákban, fürgébben reagálnak, és nem fáradnak el olyan hamar, mint társaik, akik egyáltalán nem, vagy nem kielégítően reggeliznek. A rendszeresen reggeliző egyetemisták rendszerint a legjobb teljesítményt nyújtják, és végül a legjobb érdemjegyeket szerzik.

Ez a felismerés azonban korántsem mondható újdonságnak. Egy német vállalkozás már a 70-es években ügyesen kihasználta a reggeli szellemi teljesítményt és munkabiztonságot növelő hatását. A vállalkozás összes dolgozója - természetesen a cég költségén - reggelit kapott. Ezt követően az egyébként sohasem reggeliző dolgozók produktivitása 18-20 százalékkal nőtt. Mindez jócskán fedezte, illetve felülmúlta a beiktatott reggeliszünet többletköltségét.

A reggeli „bűvös” hatása abban rejlik, hogy a glikogénraktárakat szénhidrátban gazdag táplálékkal tölti fel. Kizárólag az agyi aktivitás napi 120-150 g - azaz óránként 5-6 g - szénhidrátot igényel. Nagyobb szellemi aktivitás ezt a fogyasztást még 50 százalékkal növelheti. A szellemi teljesítményre fordítható glikogénraktár a vérben csupán 4-5 g, a májban 100-150 g. Amennyiben a glikogénraktárak szénhidráttartalmú reggelivel töltődnek fel a nap kezdetén, az agy is hosszabb ideig működik optimális teljesítménnyel. A fentiekből következik, hogy nem mindegy, miből áll a reggelink!

Reggelivariációk

Hagyományos reggeli sonkával és tojással
2 szelet teljes kiőrlésű kenyér, 1 szem paradicsom, 1 szelet edami sajt, tükörtojás sonkával
(600 kcal, 40 g szénhidrát)

Müzlireggeli
50 g müzli, 25 g mogyoró, 15 g tejszín, 75 g joghurt, 1 alma és 1 narancs
(600 kcal, 60 g szénhidrát)

Nutellás reggeli
2 szelet, teljes kiőrlésű kenyér, 40 g nutella, 30 g sovány tej, 1 pohár narancslé, 1 banán
(600 kcal, 100 g szénhidrát)

Gyakoribb „feltöltéssel” jobban fog az agy. Tehát a reggelin túl beiktatott köztes étkezés pozitívan hat a szellemi teljesítőképességre.

Beszédes adatok

1300 ember bevonásával készült körkérdés alapján a megkérdezettek 45%-a úgy véli, emlékezete egyre rosszabb lesz, 32%-a trenírozza tudatosan memóriáját, 7%-a pedig valamilyen cseppeket, erősítőket, tablettákat szed emlékezőképességének javítása érdekében.

Ideális a köztes étkezés

Reggelit és köztes étkezést követően a mentális teljesítőképesség még két óra elteltével sem csökken, hanem stabilizálódik, sőt esetenként még javulhat is. A köztes étkezés üdvös hatása elsősorban azoknál a legnagyobb, akik egyébként nem szoktak reggelizni.

Köztes étekként ideális például a tejet, teljes őrlésű búzalisztet és mézet tartalmazó tej- vagy müzliszelet, amely képes többletenergiát szolgáltatni az agyi anyagcsere számára, s ezáltal javítja

• az aktuális közérzetet
• az aktuális szellemi teljesítőképességet
• a hosszabb távú szellemi teljesítőképességet
• a pillanatnyi memóriát
• a koncentrálóképességet.

A vércukor koncentrációjának napi ritmusa a szellemi teljesítőkészséget közvetlenül befolyásolja. A napi három főétkezést tartalmazó, klasszikus táplálkozási mód csak felerősíti a nap mélypontjain jelentkező koncentrációs gyengeséget és fáradtságot, ami délelőttönként 10 és 11 óra között, délután pedig 15 és 16 óra között jelentkezik. A szénhidrátbevitelt követően már rövid időn belül növekszik az agyi aktivitás, és ezáltal javul a koncentrálóképesség is.

Állatkísérletekből és klinikai tesztekből egyaránt ismert, hogy a vércukorszint az emlékezőképességet is közvetlenül befolyásolja. Az agyműködés számára kedvező vércukorszint optimális tartományt jelent, melynek felül- vagy alulmúlása egyaránt negatív hatású. Ha gyorsan hasznosítható, izolált szénhidrátokból egyszerre túl sokat fogyasztunk, az étkezést követően hiperglikémiás állapot - túl magas vércukorszint - alakul ki, mely gyakoribb étkezésekkel éppúgy elkerülhető, mint az étkezés után hamarosan jelentkező hipoglikémiás állapot - túl alacsony vércukorszint. A köztes étkezések és a szénhidrátfogyasztás tehát nem jelenti azt, hogy állandóan rágcsálnunk-majszolnunk kellene valamit, s annál okosabbak, ügyesebbek leszünk.

Ehelyett elsősorban az optimális, fiziológiai vércukorszint elérésére és megőrzésére kell törekednünk, ami különösen kedvez a hosszabb távú memóriafolyamatoknak! Seregnyi megfigyelés utal arra is, hogy a glükóztartalmú köztes étkezések az idegrendszer, különösen az emlékképek tárolásában jelentős agyi régiók működésének kedveznek.

Kreatinnal kreatívan!

Kreatívabb, aki kreatint fogyaszt. Vagyis: az oxigén és a szénhidrátok mellett a kreatin, illetve a kreatin-foszfát is azon három vegyület egyike, ami a legfontosabb az agy számára, és egyben pótolhatatlan energiaforrás is. Bizonyos mennyiségben a szervezet maga is előállítja ezeket az anyagokat, de olykor-olykor hasznos lehet a táplálékunk kiegészítése némi kreatin-monohidráttal.

Fontoljuk meg! Amennyiben időben ellensúlyozunk egy esetleges kreatinhiányt, jobban tudjuk követni céljainkat, képesek vagyunk kreatívabban gondolkodni és jobban koncentrálni. A hal viszonylag gazdag kreatinban, s említésre méltó mennyiség található a marhahúsban is. Növényi élelmiszerekben azonban ez a vegyület nem fordul elő.

A „jobbak” többet isznak

Biztosan mindenki tapasztalta már, hogy a teljesítőképessége, a jó közérzete és a fizikai aktivitásához szükséges, kielégítő mennyiségű folyadék között szoros összefüggés van. Ám amilyen következetesen megfogadják a sportolók az ivásra vonatkozó tanácsokat, éppoly kevéssé ügyelnek a folyadékbevitelre a szellemi munkát végzők. Agyunknak - 70%-os víztartalmánál fogva - kielégítő folyadékellátásra van szüksége!

Orvostanhallgatókat ivási szokásaikról faggatták, s kiderült, hogy az érintettek egyaránt körülbelül 2 liter alkoholmentes folyadékot fogyasztottak naponta. Sőt a legjobbak a vizsgák ideje alatt 15 százalékkal többet ittak, tehát kb. 2,3 litert naponta! Még nem állapítható meg véglegesen, mennyiben magyarázza a nagyobb folyadékfelvétel a teljesítményben tapasztalt különbségeket, de tény, hogy a jók közül a legjobbak ittak a legtöbbet.

Úgy tűnik, a 2 liter feletti napi folyadékfogyasztás az optimális a kiváló szellemi teljesítőképességhez, ezen kívül valószínűleg minden embernek megvan az egyéni, optimális folyadékigénye.