Nagyítás

Nem a kiadások csökkentése, hanem a betegek költséghatékony ellátása a célSzoros az összefüggés az egészség és a gazdasági növekedés között – jelentette ki a Harvard Egyetem Közegészségügyi Intézetének közgazdászprofesszora az egészségügyi befektetések gazdasági hatásáról a Magyar Tudományos Akadémián tartott konferencián. David E. Bloom professzor utalt rá, hogy közgazdászok kiderítették: az emberek élettartamának tízéves növekedése fejenként egyszázalékos GDP-növekedést eredményez. Az egészséges munkaerő ugyanis produktív, jobban részt vesz az oktatásban, tőkebeáramlást jelent az országnak. Ha az emberek gazdagabbak, akkor jobban táplálkoznak, biztonságos vizet isznak, tisztálkodnak, így egészségesebbek, ezenkívül jobban figyelnek a betegségek megelőzésére, a gyermekek védőoltásaira; az egészségesebben felnövő gyermekek pedig több időt töltenek az oktatásban, így a felnőttek kevesebb betegnapot vesznek ki miattuk, a munkahelyükön ez jobban vonzza a befektetőket, akik új technológiákat fektetnek be, így több állás keletkezik és termelékenyebb a munkaerő.
Az egészség megvédését a gyermekeknek adott védőoltásokkal kell kezdeni. Ma – tudományos kutatások eredményeként – évente 10 millió életet lehetne megmenteni, ám a világ gyermekeinek negyede nem védett – tette hozzá.
Azt is igazolták, hogy ha az emberek tovább élnek, többet is takarítanak meg, a megtakarításokat pedig befektetik, s ez serkenti a gazdaságot. Tény az is: ha az emberek úgy gondolják, hogy tovább fognak élni, többet áldoznak az innovációra is, ami tőkefelhalmozást eredményezve erősíti a gazdaságot.
David E. Bloom szerint Magyarországon is – hasonlóan a fejlett országokhoz – túl kevés gyerek születik, öregszik a társadalom, s ez rövid és középtávon meg fogja terhelni a gazdaságot. A legjobb, amit a magyar politikusok tehetnek, hogy befektetnek a gyerekekbe, a gyermekegészségügybe és az oktatásba, hogy egészséges legyen a nemzet – hangsúlyozta.
A professzor úgy véli, a megelőzés állami feladat, az emberek többsége ezt önmagától nem nagyon helyezi előtérbe. Számukra természetesebb, ha a betegségek kezelésére és gyógyszerekre adják ki a pénzt. A prevencióhoz előrelátás kell, ez a kormányzat dolga. A megelőzés persze sok pénzbe kerül, de kiszámolták, hogy a legjobb befektetés, a legnagyobb gazdasági haszonnal jár és lényegesen olcsóbb a következményes bajok orvoslásánál.
Ugyanezen a konferencián Kaló Zoltán, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság elnöke úgy fogalmazott: nem csupán az elkerült betegséget, de a várható egészségnyereséget is figyelembe kell venni, amikor egy-egy védőoltás bevezetéséről döntenek az egészségügyi hatóságok, a biztosítók. Szerinte a hazai egészségügyben számos olyan technológiát alkalmaznak, amely nem jár egészségnyereséggel. Például sok a fölösleges röntgen- és más diagnosztikai vizsgálat, kidobott pénz továbbá, ha valaki csupán három hónapig szedi például a koleszterinszint-csökkentő gyógyszert, aztán akár pénzhiány miatt abbahagyja, hiszen ez utóbbi esetben még nem áll be a megfelelő szintre a koleszterin. Egyfajta algoritmus szerint lehet eldönteni, milyen technológiákat, orvosságokat, védőoltásokat érdemes alkalmazni. Lényeges, hogy az egészségügyi ellátórendszerben nem a költségcsökkentés, hanem az legyen a cél, hogy költséghatékony ellátást kapjanak a páciensek. A kötelező és közpénzből finanszírozott védőoltások programját ilyen paraméterek alapján kell kiépíteni – tette hozzá. Kaló Zoltán úgy öszszegezte előadását: ne hagyjuk azt a politikai demagógiát érvényesülni, hogy a védőoltásoktól a kiadások csökkentését kell elvárni. Azoktól költséghatékonyság várható el. Az azonnali többletterhet ugyanis a jövőbeni potenciális haszon függvényében kell értékelni. Fontos, hogy a védőoltások bevezetését is előzzék meg költséghatékonysági vizsgálatok, amelyekhez speciális modellezési ismeretekre van szükség.
Mészner Zsófia, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet főigazgatója azt javasolta, hogy hazánkban legyen kötelező és ingyenes a súlyos tüdőgyulladást okozó pneumococcus baktérium elleni védőoltás is a gyermekek számára. Az öt évnél fiatalabb fertőzöttek közel fele ugyanis belehal egy ilyen – ma már megelőzhető – fertőzésbe, s ha túléli, akkor is maradandó károsodásokat szenved. A főorvos asszony utalt az Egészségügyi Világszervezet egy éve közzétett állásfoglalására. E szerint a védőoltások legfontosabb kockázati tényezője az életkor. Kiemelten fontosnak tartja a pneumococcus fertőzés elleni konjugált vakcina felvételét minden gyermek számára az ajánlott oltások rendjébe, amely rend Magyarországon példaértékű. Ennek eredménye, hogy számos fertőző betegség ma már a múlté hazánkban. /www.vg.hu/