Hívhatjuk finoman pattanásnak, mintha egy apró pukkanó hang volna
csupán az egész, olyan gyorsan jönne, ahogy megy. A kamaszok sokkal
taszítóbb elnevezéssel is illetik: ragya. Ez a szó már nem kelti a
röpke probléma illúzióját...
Minek nevezzelek?
Szakszerű és elegáns elnevezés az akne vagy mitesszer, amelyeket aztán
fejlettségük szerint tovább csoportosítottak és további hangzatos
nevekkel láttak el a bőrgyógyászok.
Sokféle pattanás létezik, de beszéljünk most csupán arról, ami a
kamaszkori hormonális változásokkal van összefüggésben, és ha már érett
felnőtt korban jelentkezik, akkor is a hormonális háttérnek fontos
szerepe lehet. Mielőtt visszatérünk a nevezéktanra, ismerkedjünk meg a
baj gyökerével.
A baj gyökere a haj gyökere?
Bőrünk bizonyos testtájakon tele van faggyúmiriggyel, bár életünk nagy
részében nem szoktunk tudomást venni róluk. Az arcon, a hallójáratban a
mellkason és háton, a karok külső felszínén van belőlük a legtöbb. Egy
sincs a tenyéren és talpon, ami nem meglepő, ha tudjuk, hogy ezek a
helyek nem szőrösek. Márpedig a faggyúmirigyek a szőrtüszők kivezető
nyílása mellett helyezkednek el, és azokba eresztik váladékukat,
miközben - a korszellemnek megfelelően fogalmazva - szállítójukat
szépen megkenik: a hajszál egészségesen fényes lesz tőle. A faggyú
(mely normálisan gliceridek, keratin, viaszok és elhalt sejtmaradék
elegye) és a verejtékmirigyek váladéka keveredik a bőrön, majd vékony
védőréteget alkotva megvédi azt a kiszáradástól és a mikrobák okozta
fertőzésektől. 
A faggyútermelés mértéke egyénenként és életkor szerint változik. A
száraz bőrűek például kevesebb faggyút termelnek. Közvetlenül a
születés után magas, gyermekkorban alacsony szinten van a
faggyútermelés, majd a serdülőkor táján a növekvő androgén hormonszint
hatására megnő. Ezek irányítják ugyanis közvetlenül a faggyúmirigyek
aktivitását.
A kamaszkori, hormonhatásra megnövekedett faggyútermelés nyomán
rendszerint akkor alakul ki csúnya, pattanásos bőr, ha a fiatal bőre
eleve az átlagosnál zsírosabb típusba tartozik, és fokozott
mitesszerképződési hajlammal is rendelkezik. A fiúknál az androgén
hormonok a herékben, a lányoknál a petefészekben és a mellékvesékben
termelődnek.
Ha a probléma gyökere csupán a faggyúmirigy lenne, az valóban a haj,
illetve szőrszál gyökere közelében volna keresendő, de a tünetek több
tényező együttes hatására alakulnak ki, amelyek közül még nem
említettük mindegyiket.
Probléma, ha kipattan
| |
 |
|
| |
Fehér mitesszer |
|
Ha a sok faggyú egyszerűen kijuthatna a bőr felszínére, nem okozna
gondot. Csakhogy ilyenkor nagy valószínűséggel akadozik a szállítás. A
hajlamosaknál egy kis fokozott elszarusodás, ami a faggyúval együtt
eltömheti a mirigy kivezető nyílását, és máris ott a pattanás. Az ily
módon megduzzadt mirigybe a bőr természetes baktériumflórájának lakói
közül egyesek bevándorolhatnak, és a kivezető nyílásban megtelepedve,
gyulladásossá tehetik. A fő bűnös minden bizonnyal a Propionibacterium
acnes, amely bőrünk többi albérlőjétől eltérően anyagcseréjével több
galibát tud okozni az eltömődött faggyúmirigyben. A baktériumok mellett
a szőrtüszőkben gyakran sarjadzó gombafajok is kimutathatók.

Szerencsés esetben a mitesszer nem gyullad be. Ha épp csak piroslik, és
aztán mégiscsak könnyen kiürül, pár nap alatt elmúlik. A fehér
mitesszerek (comedo) zártak, mert szaruréteg fedi őket, ezért talán
hajlamosabbak begyulladni. Gyakran nem is láthatók szabad szemmel, csak
akkor tűnnek át a vékony fedő bőrrétegen, ha a bőrt kicsit
megfeszítjük, és erős lámpával megvilágítjuk. A fekete mitesszer nyílt,
mégsem a belekerülő piszoktól sötét elsősorban - ahogy ezt sokan
gondolják -, hanem a melanin nevű bőrfestéktől és a belekerült
sejttörmeléktől.
A nem-gyulladásos károsodások (léziók) kialakulását még némi homály
fedi, de valószínűleg magának a faggyúnak bizonyos komponensei vagy a
bakteriális tevékenység miatt keletkező anyagok károsítják a bőrfelszín
rendes szöveti felépítését.
| |
 |
|
| |
Csomók |
|
A gyulladásos mitesszerek, azaz pattanások (papula) között
megkülönböztetünk gennyes pattanásokat (pustulákat), csomókat
(nodusokat - amikor a gyulladás nagyobb területre terjed ki, a bőr
kemény), és még ennél is kiterjedtebb gyulladásos mitesszereket, ún.
hólyagokat (cystákat).
Az egyszerű pattanások 3-10 napig csúfítják el a bőr érintett
területét, egy-egy csomó 2-3 hétig keseríti (el)viselőjét, a hólyagok
pedig több hónapig is kitartanak.
Ilyen, olyan, amolyan - az akne típusai
A tipikus, kamaszkorban is előforduló pattanás a közönséges akne,
latinul acne vulgaris. Három súlyossági fokozata ismert. Az elsőben a
mitesszerek száma enyhén megszaporodik, csak nagyon gyenge gyulladásos
tüneteket látunk, és az esetek nagy százaléka magától gyógyul. Ez az
enyhe forma többnyire a pubertás kezdetén jelentkezik, és inkább csak
az arcon és környékén. A második súlyossági fokozatban a mitesszerek
mellett sok erősebben gyulladt, fájdalmas csomó észlelhető, és néhány
hólyag is megjelenik. Ebben a stádiumban már számolni kell a hegesedés
veszélyével.
A harmadik, legsúlyosabb fokozatban már számos, puhatapintású,
fájdalmas csomó látható, erős gyulladásos környezetben. A csomókból
gyakran genny tör felszínre. A csomók beolvadásakor tályogok
keletkeznek. A szomszédos tályogok összeolvadása következtében
konglobált (összefolyó) acne, felszínre törve fisztulák alakulnak ki.
Súlyosabb esetben a folyamat nem csak egy, hanem több régióra
lokalizálódik, extrém esetben a végbél körül és a hónaljban is lehet. Sajnos itt már szinte elkerülhetetlen a torzító hegesedés.
A fiúknál olykor lázzal is jár (acne fulminans), szerencsére ez a forma nem túl gyakori.
A többi típus meglehetősen ritka, de a teljesség igénye nélkül mégis megemlítünk néhányat:
Kisgyermekeken az infantilis aknénak nevezett forma látható, amely 5 éves korra rendszerint megszűnik.
A napfény általában jótékony hatású a közönséges akne esetében, de az
ún. majorca akne pont napfény hatására jelentkezik. A szoláriumtól nem
várhatunk viszont semmi jót.
Az említetteken kívül természetesen a napfényre, kozmetikumokra adott allergiás válaszreakció is okozhat pattanásokat. /hazipatika.com/
|