A független, de államilag finanszírozott Riken fejlődésbiológiai központ egy kutatócsoportja kifejlesztett egy tenyésztési
technológiát, amely elősegíti a sejtek aggregációját. Az összeálló sejtek ezután működő és átültethető kérgi neuronok négy régióból álló struktúrájába rendeződnek – ahhoz hasonlóba, amely a fejődő emberi
embrióban figyelhető meg. A team szerint a kérgi sejtek specifikus típusainak létrehozása ellenőrizhető és irányítható folyamat, a kontroll
eszközei időzítési technikák és olyan faktorok, mint a csont morfogenetikus
proteinje, a fiatal kötőszövet sejt növekedési faktora, és a Wnt-proteinek. A kutatás részletes ismertetése a Cell Stem Cell online változatában olvasható. Feltételezik, hogy az agykéreg működési zavarai szerepet játszanak egy sor betegség kialakulásában – ilyen például az Alzheimer-kór, az epilepszia. A Riken kutatói úgy vélik, hogy a tenyésztett
szövetek a gyógyszer- és vakcinakutatások mellett e betegségek mechanizmusának felderítésében is szerepet kaphatnak. Az áttörésnek nevezett eredmény, mondják, egyes sejtek helyett szövetek beültetését, ezáltal hatékonyabb regenerációs terápiák alkalmazását teheti lehetővé. Az indukált pluripotens őssejt-kutatásban és az őssejtszerű sejtek közönséges
szomatikus sejtekből való előállításában a Scrip szerint Japán a világelső: az itteni kutatások globális jelentőségűek. Az indukált pluripotens
őssejtekből utóbb más sejttípusok fejleszthetők, ugyanakkor előállításukat (elvi okokból) senki sem utasítja el vagy fogadja etikai fenntartásokkal. Az embrió-őssejtek felhasználása ezzel szemben sokak részéről erős ellenállásba ütközik.

/Forrás: weborvos.hu/