A Stanford-egyetem nemrégiben készült felmérése szerint az internethasználók 14 százaléka nem tud tőle elszakadni pár napra sem, 9 százalék megpróbálja eltitkolni szerettei elől, ha csak „lényegtelen” időtöltés céljából ül a gép elé, 8 százalék pedig beismeri, hogy a problémái elől menekül, amikor internetezik.

Eddig jobbára a társas kapcsolataikban nehézségekkel szembesülő, kamaszkorban levő fiúknál tapasztalták, hogy napi több órát is eltöltenek internetes játékokat játszva vagy csevegve. Új csoportja a netfüggőknek a kisgyermekes anyáké.

Sok fiatal anya érzi úgy, hogy miközben otthon van a kisbabájával, teljesen elszigetelődik mind a családjától, sokáig dolgozó férjétől, mind pedig a korábbi életétől, barátaitól. Ilyenkor a legtöbben az online közösségekben találják meg az áhított elfoglaltságot. A chatszobákban és a szimulált Second Life-közösségekben már nem a szoptatásról és a kicsi súlygyarapodásáról beszélnek. És ami már kórosnak számít – nemegyszer napi 8 órán át.

A netfüggők kezelése általában azzal kezdődik, hogy a hiányról beszélnek. Azt keresik tehát, mi az az életükben keletkezett érzelmi, spirituális, fizikai űr, amelyet megpróbálnak betölteni.

A legtöbb fiatal anya számára ez az űr az elszigetelődés, mind a kézzel fogható, azaz, hogy otthon kell lenniük egy követelőző újszülöttel egyedül, mind a mentális űr, amikor a gyermekgondozás ismeretlen vizeire kell evezniük.

Ha csupán a menekülés volna az ok, miért nem választják a TV-t vagy olvasnak, merül fel a kérdés. Egy felmérés szerint azért, mert a fiatal anyák számára a menekülésnél többről van itt szó, kapcsolatot keresnek, és ami még ennél is fontosabb, az önkifejezés módjait.

Azzal még nem volna semmi gond, ha valaki különféle szerepek mögé bújik egy időre, a probléma ott kezdődik, amikor az illető elhanyagolja a valós életben betöltött szerepét. Az internet után a valóságos élet sokszor improduktívnak tűnhet, lassabban intézhetők a dolgok.

A kiút első lépése, hogy azonosítsuk a problémát, és jegyezzük fel egy héten át, hányszor megyünk fel az internetre. Majd mérjük fel, minek a rovására történik mindez, az alváséra, a családdal töltött időére, a munkáéra? Azt is jegyezzük, fel, mi volt az a közvetlen ok, ami kiváltotta, hogy a gép elé üljünk, és keressünk alternatív megoldásokat, egy könyv, egy séta sokat segíthet például a feszültség ellen.

A kisebb programok tudatos tervezésével, barátok felkeresésével szintén elterelhető a figyelem arról, hogy kinyissuk a laptopot. Fontos, hogy ha úgy érezzük, semmi sem válik be, forduljunk szakemberhez.

/Forrás: CNN/