|
Az európaiak viszonylag hosszú és egészséges
életet élnek, az uniós országok lakosainak egészségi állapotában
azonban jelentősek a különbségek.
A születéskor megállapított várható életkor tekintetében például az
uniós tagállamok között fennálló különbség a férfiak esetében 14, a
nőknél 8 év. Az alacsonyabb iskolai végzettséggel, szakmai státusszal
vagy bevétellel rendelkezők jellemzően gyakrabban betegszenek meg, és
rövidebb ideig élnek.
A magyar lakosság egészségi állapotában
megnyilvánuló egyenlőtlenségek az egészség társadalmi-gazdasági
meghatározóin keresztül csökkenthetők. A British Medical Journal 2009.
november 10-én közzétett szerkesztőségi állásfoglalása szerint: az
egyenlőbb társadalom a legtöbb ember életminőségét javíthatja.
E témakörben az Országos Egészségfejlesztési Intézet és a Friedrich
Ebert Alapítvány december 3-án, a Magyar Tudományos Akadémián
konferenciát tart, melynek célja, hogy felhívja a döntéshozók figyelmét
az egészségben megnyilvánuló egyenlőtlenségek szakpolitikai és
politikai befolyásolási lehetőségeire.
Tény, hogy a magyar lakosság „egészségteljesítménye" messze elmarad
a gazdasági fejlettség alapján elvárható szinttől, melynek alapvető oka
az egészségi állapotban, illetve annak meghatározóiban megnyilvánuló
egyenlőtlenség.
• Magyarországon a 30 éves korban várható élettartamok értékeiben
iskolai végzettség szerint a férfiaknál lényeges eltérések mutatkoznak:
a legmagasabb iskolázottságú férfiak 16,5 évvel hosszabb élettartamra
számíthatnak, mint a legalacsonyabb iskolázottságúak.
• A nem dolgozók halandósága 12-szerese a dolgozókénak.
• A társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból
elmaradott, valamint az 500 és 2000 fő közti lélekszámú falvakban
élőknek nagyobb az esélye a krónikus betegségekre.
• Az egyenlőtlenségekkel a pszichoszociális folyamatok is összefüggnek.
• Az egyenlőtlen társadalmakban számos szociális probléma
előfordulása gyakoribb, mint pl. erőszak, bántalmazás, fiatalkori
szülések, börtönbüntetések magasabb aránya, alacsony iskolai
teljesítmény, csökkent társadalmi mobilitás, alacsony szintű bizalom és
hosszabb munkaidő.
A népesség kedvezőbb egészségi állapota és a kisebb jövedelmi
egyenlőtlenségek közti összefüggés komoly politikai jelentőséggel bír.
A politikusok, szakpolitikusok feladata az, hogy kettészakadt
társadalmunk helyzetét javítsák az egyenlőtlenségek 1970-es évek óta
tartó növekedésének megállításával.
A konferencia témájához szorosan kapcsolódik az Európai Bizottság
által támogatott Determine projekt (http://www.health-inequalities.eu/)
is, melynek magyarországi partnere az Országos Egészségfejlesztési
Intézet.
|