A tárcavezető az aneszteziológusi, bőrgyógyászati, orr-fül-gégészeti szakképzéssel példálózott, ami Romániában 5 év, miközben az európai ajánlás a 2005/36/EK irányelv értelmében 3 év, illetve az idegsebészet esetében is két év a különbség: itthon 7 év az európai 5-höz képest.

– Azon túlmenően, hogy csökkentenénk a képzéssel járó kiadásokat, sokkal fontosabb, hogy a szakorvosok korábban munkába állhatnak. Ezzel pedig egyaránt segítünk a szakorvosnak és a rendszernek – magyarázta Cseke Attila.

A miniszter hangsúlyozta: a kisvárosok sokkal jobban megszenvedik a szakorvoshiányt, hiszen az orvosi egyetemi központokban több az orvos. Azáltal, hogy csökkenne a gyakornoki időszak időtartama, valamint a B-típusú gyakornokképzés újraindításával gyorsabban megoldódna az akut orvoshiány a kisebb kórházakban – nyilatkozta.

Az egészségügyi miniszter csíkszeredai sajtótájékoztatóján két országos megvalósításra váró tervezetről is beszélt: a kórházak decentralizálásáról, illetve az egészségügyi rendszer informatizálásáról. A miniszter szerint a júliusig megtörténő decentralizációval az állampolgár számára elérhetőbbé válnak az egészségügyi szolgáltatások. – Romániában 435 kórház tartozik a minisztérium fennhatósága alá. A jelenlegi rendszer nem nevezhető hatékonynak, ezért van szükség radikális változtatásra. Nyolc éve a kórházépületek adminisztrációja a helyi hatóságok feladata, általuk kijelölt ügyvezető és a minisztérium által kinevezett vezetőség gondoskodik működőképességükről. Ez nem nevezhető korszerű és hatékony rendszernek sem – jelentette ki a miniszter. A tárcavezető szerint két megoldás körvonalazódik. Az egyik, hogy ismét az állam veszi át a kórházépületeket, ami nehézségeket okoz, hiszen 435 kórháznak nem tudjuk felvállani az ügyvezetését. A másik megoldást az jelentené, hogy a helyi hatóságok általi átvétel után egy közös stratégia alapján megyénként történjen meg a decentralizáció – sorolta a lehetőségeket Cseke.

Az egészségügyi miniszter a rendszer informatizálásának fontosságát is hangsúlyozta. – Egyelőre a román állampogárok nem rendelkeznek egészségügyi kártyával, minden szükséges esetben elismervénnyel kell igazolniuk, hogy kifizették egészségügyi hozzájárulásukat, ami bürokráciához vezet. Az egészségügyi kártya viszont tartalmazná az érintett összes betegségével kapcsolatos információt, amely időben eljut az orvoshoz és az egészségügyi intézményekhez is. Ez eredményezhet hatékonyabb pénzalapelosztást – véli a miniszter, aki szerint nagy előrelépést jelentene a tervezet gyakorlatba ültetése.

/Forrás: szabadsag.ro/