A decemberi parlamenti meghallgatás után Cseke Attila egészségügyi miniszter úgy nyilatkozott: 2010-ben nehéz év elé néz Románia, sok gond van, és több népszerűtlen intézkedést kell idén meghozni. „Legkönnyebb lenne azt mondani, hogy nem az én miniszterségem alatt hozott intézkedésekről van szó, hanem olyanokról, amelyeket a korábbi kormány vállalt Románia nevében: ilyen például a vizitdíj, amelynek a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal kötött szerződésekben foglaltak szerint eredetileg 2009 novemberi határidővel kellett volna életbe lépnie” – magyarázta kérdésünkre.

Hozzátette: olyan intézkedéseket is szeretne bevezetni, amelyek célja a többletjövedelem elérése az egészségügyi rendszer számára. „Ezzel egyidőben olyan lépések megtételére is szükség van, amelyek hozzásegítik az embereket annak megértésére: nem ők vannak a rendszerért, hanem az egészségügyi rendszer van értük, befizetéseikkel ugyanis ők azok, akik fenntartják az egész rendszert” – hangsúlyozta.

Megtudtuk: miniszteri prioritásai közé tartozik az egészségügyi rendszer decentralizációja is, hogy a helyi közösségek tagjai ténylegesen beleszólhassanak a helyi egészségügyi ellátás folyamatába. Egy, a 2011 januárjától bevezetendő egészségügyi kártya révén informatizálni is kívánja a rendszert, „hogy a háziorvosok ne töltsenek napokat a sorbaállással a különböző jelentések leadásának érdekében”.

Arra a kérdésünkre, hogy az egészségügyi rendszer helyes működése érdekében miként látja megvalósíthatónak a különböző szereplők (egyetemi professzorok, gyógyszerészek, asszisztensek) bevonását, Cseke Attila így válaszolt: nagyon hosszú folyamatról van szó, ez egyik napról a másikra nem megvalósítható. „Az első parlamenti bizottsági meghallgatáson is elmondtam, és továbbra is fenntartom: erre a partnerségre szükség van, ezért várom a jó ötleteket és a meglátásokat azoktól, akik a rendszerben dolgoznak. Az elmúlt hetekben több orvos és asszisztens is írt nekem, fontosnak tartom, hogy az ő véleményük is megismerjem” – mondta a miniszter. „Meggyőződésem, hogy képesek leszünk közösen megtalálni a szakmai kihívásokat, és azokat az eszközöket is, amelyek révén a szakmában dolgozók érezni fogják munkájuk elismerését, hogy megbecsülik őket azért, amit tesznek” – tette hozzá.

Az Orvosi Kamara előrejelzései szerint a szükséges pénzalapok hiányában júliusban összeomlik a román egészségügyi rendszer. „Hogyan lehet ezt megelőzni, alkalomadtán pedig miként lehet a kialakult helyzetből kilábalni?” – kérdeztük Csekétől. Kifejtette: az egészségügyi rendszernek működnie kell, ennek érdekében meg kell találni a költségvetés melletti „egyéb” forrásokat, ugyanakkor pedig olyan intézkedések meghozatalára is szükség van a rendszeren belül, amelyek segítenek, hogy az tovább működjön.

A szaktárcavezető utalt a sajtótájékoztatón elmondottakra: az idei költségvetés alig haladja meg a tavalyit, ezzel pedig korántsem elégedett. Megtudtuk: az idei 4191,6 millió lej (a tavalyi 4 044,6 millióhoz képest) 1006, 4 millió lejes deficitet jelent a szükségeshez képest. „Ez a költségvetés nem tükrözi azt az elvet, hogy az egészség érték, hiszen a tavalyinál sokkal kevesebb jut a megelőzési programokra, befektetésekre és felszerelésekre egyaránt” – magyarázta a miniszter. Hozzátette: a lehetséges reformok kiindulópontját a háziorvosok képezik, nekik vissza kell adni a gyógyítás feladatát és lehetőségét.

Nagy-Britannia, Franciaország és Németország példáját említette példaként Románia számára is, ezekben az országokban ugyanis az állam közegészségügyi politikájához hozzátartozik, hogy támogassa az egészséges életmódot. „Erre szeretnénk mi is biztatni az embereket: közvitára bocsátottuk azt a kormányhatározat-tervezetet, amelynek értelmében a gyorséttermek tipikus – és valljuk be, eléggé egészségtelen – ételeire adót vetnénk ki, annak függvényében, hogy melyik termék mennyire egészségtelen vagy káros az egészségre” – tette hozzá az egészségügyi miniszter.

/Forrás: szabadsag.ro/